Az előző részben kitárgyaltuk, hogy mi az az összetevő a diétákban, ami nélkül nem működik egyik sem. Dobpergés.....! Igeen, a kalóriadeficit! De mi ez pontosan és honnan bukkant fel a semmiből?

  A legkeresettebb titkok egyike a XXI. században, hogy hogyan lehetnénk karcsúak, fittek, egészségesek, szenvedés, koplalás és rossz közérzet nélkül?!

  A tudomány alakítói pedig nem ültek a babérjaikon az elmúlt pár évben. Sok száz tanulmány és kísérlet zajlott a háttérben, egyre jobban felcsigázva a témában érintetteket. Ez mindenkire, aki edzéssel, étrenddel, diétákkal foglalkozik, kihatással volt. Az eredmény hallattán viszont nem mindenki volt boldog. A diéták képviselői letaglózva vették tudomásul (már aki tudomásul vette), hogy ami mellett harcoltak és amiből valószínűleg az egész bevételüket megtermelték, az lényegében nem volt más mint hiányos adatokra alapozott fikció.

  Miért hiányos?

  Mint azt mindenki tudja, nem minden diéta "jó" mindenkinek. Pont ezért hiányos. Mert van EGY mozgató rugó, aminek a teljesülése esetén sikeres lesz a diéta, az összes diéta. És ez nem a vércsoporttól vagy csillagjegyünktől függ. Esetleg attól, hogy férfiak, vagy nők vagyunk, hogy hol élünk, vagy hogy milyen "állatot dob nekünk a fészbuk" és lehetünk farkasok, medvék... Hanem attól függ, kalóriadeficitben vagyunk-e ettől a diétától vagy sem.

  Az igazság az, hogy mindenki mást tud betartani. Van, akinek könnyebb elhagyni a szénhidrátot, mint 16 órán át nem enni. Van, aki inkább húst eszik és mást nem, viszont van, aki a zöldségekre esküszik. Léböjtösök, cukor-elhagyók, testkontrollosok, zsírt zsírral evők és még száz és száz diétafajta a fogyás égisze alatt.

  A lényeget viszont, nem sokan ismerik: Kalóriadeficit!

  Mi is ez?

  Nagyon egyszerű. Mindenkinek van egy energia igénye aszerint, hogy hány éves, milyen magas, hány kiló és milyen az aktivitási szintje. Ha fogyni szeretnénk, akkor az adott energia igény (kalória szint) kiszámolása után, már csak az a dolgunk, hogy ez alatt maradjunk a napi bevitt kalóriánkkal. Bumm...Pl. Az én kalória igényem 2900 kcal és ha fogyni szeretnék, akkor a fogyás mértékétől függően csökkentem 250 – 500 kalóriával a bevitelt és véget is ért a misztikum.

  ..Miközben ezt írtam, az jutott eszembe, hogy minden zseniálisnak megoldás mögött egy teljesen alapvető dolog áll, ami felett egyszerűen mindenki elsiklott. Ez is pont olyan, és mai napig elszomorít, hogy hány százezer ember kötetett vagy követ olyan diétákat, amivel igazából soha nem fog célt érni, vagy csak ideiglenesen..

  De mivel itt vagy és ezt olvasod, megspórolok neked jópár szenvedéssel teli hetet, hónapot, úgyhogy menjünk is tovább.

  Hogyan tudod kiszámolni azt, hogy mennyi kalóriára van szükséged?

  A legkönnyebb verzió, hogy keresel egy alkalmazást, vagy egy kalória szükséglet számítót. Ezekbe beírod az adataidat és már ki is jön az eredmény. Ha adhatok egy tippet, akkor fogyásnál a kívánt célsúlyt érdemes bevinni, mert így megkíméljük magunkat a későbbiekbena további számolgatásoktól. (Ha még szőrszálhasogatóbb akarok lenni, és valaki az álom-testre hajt, akkor viszont tiszta, zsírmentes súlyt próbáljunk meg megadni.)

  Vigyázzunk, hogy az aktivitási szintnek mit adunk meg, mert haljamosak vagyunk azt hinni, hogy a távirányító emelgetés és az egér mozgatása súlyos kalóráktól szabadít meg, de megsúgom, hogy nem.. Mindig az elgondolt szint előttit adjuk meg, pl. közepesen aktív helyett, kevésbé aktívat, vagy ha skálán kell kiválasztani, akkor 7es helyett 5öst válasszunk. Nem baj, ha ez nem így van, viszont ha tutira akarunk menni, ne verjük át magunkat az első percben.

  Hogy tiszában legyen mindenki a szintek erősségével elmondom, hogy egy magát "Aktívnak" tartó heti 3-4 súlyzós edzést csinál, 1-2 kardióedzéssel kiegészítve és napi kb. 10.000 lépést tesz meg. Ennek a fele a "Kevésbé aktív" és aki plakáton lát edzőtermet és nem mozog extrán, az nyugodton állítsa be az "Egyáltalán nem aktív" mezőt vagy a 0-át.

  Ha pedig valaki inkább gyorsan szeretne egy körülbelüli értéket, akkor: Papírt, tollat (vagy inkább telefont)! :D

  Megvan...? ..Szuper! :)

  Először is legyen meg a célsúlyunk. A példa kedvéért írom én is veletek: 85kg a célsúlyom, ezt szeretném megtartani. Az alábbi táblázat segítségével válasszátok ki, hogy mennyivel kell később megszorozni a testsúlyotokat. 

                                                            Súlymegtartás  Súlyvesztés  Súlynövelés

Ülőmunka és napi 10.000 lépés mellett:    27,1                   22                   36,4

Kevésbé aktív - heti 3 edzés mellett:         29,5                   23,5                38,2

Aktív - heti 5 edzés mellett:                       32,8                   25,8                 41,6

Nagyon aktív – heti 6 edzés + 2 kardió:    35,2                   28,6                 44

  A súlyunkat megszorozzuk a célunktól és aktivitási szintünktől függően:

  Nálam ez Súlymegtartás és Nagyon aktív, tehát: 85(kg) x 35,2 = 2992 kalória

  2992 kcal-t kell fogyasztanom ahhoz, hogy heti 6 edzés és 2 kardiózás mellett a 85 kg-os súlyomat tartani tudjam.

  Ez persze csak egy jó becslés, aminek az alapja, hogy átlagolták a emberek kalóriaszükségletét. Ehhez képest valakinek lehet kicsivel több, vagy épp kevesebb kalóriára van szüksége. A különbséget az adja, a többi lehetőségtől, hogy ezzel a módszerrel maximum 2 hét alatt szinte 100%-osan ki tudod deríteni, pontosan mennyi kalóriát kell bevinned a célodhoz, ellenben minden más diétával, ahol ezzel SENKI nem folgalkozik, a lényeg, hogy a ne egyél ezt vagy azt...

  Szóval, megérkeztünk a mai poszt végére, kiszámoltuk kb mennyi kalóriára lesz szükségünk a célunk eléréséhez. A következő részben beszélni fogunk arról, hogy milyen "felszerelés" szükségeltetik a zökkenőmentes haladáshoz, de ne ijedjen meg senki, nem kell többtízezret költeni, és arról is beszélni fogunk, hogy a kalóriákon kívül mikre kell még odafigyelni, hogy a lehető legjobb és legoptimálisabb eredményt elérjük!

  Tartsatok velem!

  Ha esetleg valaki nem bír magával és azonnal el akarja kezdeni, nyugodtan írjon rám a bonsensofficial@gmail.com – on!

  Bonsens

  A legtöbb embert félrevezetik a sok diétával és olyan dolgokat ígérnek nekik, mint a fogyás és az izomépítés. Ezek a diéták csupán egy "véletlen faktorra" építenek, ráhagyva az adott személyre, épp ő mit gondol és betartja-e az adott szabályokat. De mégis, hogy lehet, hogy ennek ellenére valakinél működik és valakinél nem?! A következőkben lerántom a leplet az ÖSSZES diétáról és elmondom miért vannak ilyen szélsőségek.

  Az emberek halálig ragaszkodnak ahhoz, ami segített nekik és gondolkodás nélkül állítják, hogy az Ő, és csak is az Ő általuk csinált diéta az, ami működik. Igazuk van? Nem..! Hogyan lehet mégis az, hogy 100 féle embernek, 100 féle diéta segít lefogyni? Valaminek lennie kell, ami összeköti az összes diétát. Miért gondolom ezt?

  Manapság a legelterjedtebb diéták, a Keto-diéta és az időszakos böjtölés. De mi lehet az összefüggés a két merőben eltérő diéta között??

  A Keto-diéta ígérete szerint, ha nem fogyasztunk szénhidrátot fogyni fogunk. A cukrok és gabonafélék száműzése az étrendünkből viszont nem a legokosabb dolog, amit tehetünk.

  Egy az, hogy az egyik legjobban eltelítő komponense a "Szent háromságnak" (Fehérje – Szénhidrát – Zsír), szóval ha nem eszünk köretet az ételeinkhez, akkor nem érezzük magunkat annyira eltelítve, egy szóval éhesek leszünk. Lehet egy olyan diétát huzamosabb ideig folytatni, amiben éhesek vagyunk? A válasz, hogy NEM! Kutatások bizonyítják, hogy azok a diéták, amikben az alanyok huzamosabb ideig éhségérzetet éreztek, az esetek majd 90%-ban hosszútávon elbuktak és visszahíztak.

  A második, hogy alapvetően ebből származik energiánk. A testünk ezt kezdi el használni, ha aktivitást észlel, ettől érezzük magunkat fittenek, leszünk erősek, ettől indul be az agyunk. Nem véletlenül ajánlják a szőlőcukrot vizsgákon, vagy leszünk boldogak, ha eszünk egy csík csokoládét. Szükségünk van szénhidrátra a normális működéshez.

  Egy példával élve, meg kell értenie mindenkinek, hogy ha az "autóba" benzin helyett, más üzemanyagot töltünk, akkor autó még ideig-óráig menni fog, de ettől nem fogja magát jól érezni.

  A harmadik, hogy finom. Igen, azért mert finom és nem csak a testünket, de a lelkünket is ápolja. Tudjátok... Ép testben, ép lélek. Erre kellene törekedni. Kiegyensúlyozottságra. Életvitelt kell kialakítanunk, nem "diétázni", mert diéta véges és ha abbahagyjuk, akkor ugyan ott kötünk ki, ahol elkezdtük.

  De akkor mitől működik a Keto-diéta?

  Gondoljunk bele, hogy amit egy nap megeszünk, annak minimum az egyharmadát elvesszük magunktól. Tehát egyszerűen kevesebbet eszünk, mert hiába nem eszünk köretet, nem fogunk tudni egy kiló húst megenni étkezésenként. Így van? ... Mit okoz az, hogy általánosságban kevesebbet eszünk? Kalória deficitet. Hogy mi is ez pontosan, azt a következő posztban fogom részletesen kifejteni. A lényeg, hogy mínuszos lesz az kalóriabevitelünk, mert nem eszünk fánkot, kenyeret, cukrot, csokit, cukros üdítőt stb. és ha valaki tiszában van azzal, hogy az előbb felsoroltak hány kalóriát is tartalmaznak, akkor tudhatja, hogy akár 1000 kalóriát is bevihetünk "feleslegesen" ezekből, amik akár fogyásról és hízásról dönthetnek.

  Viszont jogos a kérdés, hogy ha ez így tényleg működik, akkor miért kéne igazából abbahagyni? Nem kell. Aki boldog ezzel a diétával és soha többet nem akar megenni egy szelet pizzát vagy egy csokit, az csinálja tovább! A többiek, UTÁNAM! :)

 Először viszont gyorsan kitérünk az időszakos böjtre. Mi is az időszakos böjtölés?

  Itt egy meghatározott ideig nem eszünk, majd "azt eszünk, amit akarunk" elven működik. Sokféle variáció létezik, a legelterjedtebb az, hogy 16 órán keresztül böjtölünk és 8 órán keresztül eszünk. De lehet ezt 12-12-ben csinálni vagy 20-4-ben is. Igazából nem számít. Miért mondom ezt? Vegyük alapul a 16-8-as rendszer, mi is történik?!

  Általában az ember étkezései között eltelik 5-6 óra hossza, tehát abban a 8 órában, amikor ehetünk, nem fogunk csak kétszer enni. Tehát hanyad része vész el a napi átlagos három étkezésnek? Bizony, az egyharmada.. Ismerős nem? Pont, mint a Keto-diétánál, elhagyjuk az összkalóriabevételünk egyharmadát. Mit eredményez ez? Fogyást, mert ismét kalória deficitben leszünk.

  Szóval arra megy ki a játék, hogy az adott napon meghatározott étkezési sávban nem tudunk többet enni, mert nem bírunk (normális esetben) többet enni, de pont ebben van a buktatója is, mert ha valakinek feneketlen a gyomra, az egy étkezésben is hihetetlen mennyiségű ételt képes megenni és azt a mennyiségű kalóriát is el tudja fogyasztani, amit egy normáls ember nem. Éppen ezért lehet, hogy ezek az emberek, miután kipróbálták az időszakos böjtölést és átálltak Keto-diétára eredményeket tudtak felmutatni és félig meddig jogosan állíthatják, hogy az időszakos böjt nem működik, de igazából nem tudják miért.

  Azért, mert az időszakos böljtölésnél nem volt behatárolva, mit és mennyit ehetnek az emberek, szóval egy olyan általánosságra épít a böjt, hogy egy ember nem képes XY mennyiségű ételnél többet megenni. Addig a Keto arra épít, hogy ha elhagysz egy egész csoportot az étkezésidből, azt nem fogod tudni pótolni a másik kettőből, ha megfeszülsz akkor se. Igazából egyik diéta sem lehet biztos benne, hogy az adott feltételek sikerülnek, és ezért nem is sikerülnek mindenkinek, de ez nem is fontos, mert: 

  A poén az, hogy mindekettő ugyan arra épít és ez, a KALÓRIA DEFICIT!  

  A következő részben alaposan kielemezzük, hogy mi is a kalóra deficit, azt hogy miért és hogyan működik, és azt, hogy hogyan lehet ebből életvitelszerűen elérni AKÁRMIT!

  Maradjatok velem!

  Bonsens